Környezetvédelem

LogoSubHome_Metsaboard_210x109.jpg

Amit az északi erdőkről tudni kell

A fák széndioxid-megkötő képességének köszönhetően az erdők fontos széndioxid-elnyelők, illetve olyan értékes ökoszisztémák is egyben, amelyek számos növény- és állatfajnak szolgálnak otthonául. Ezen kívül az erdők remek kikapcsolódási lehetőséget is kínálnak. A finn és svéd erdők nagy része generációk óta családi tulajdonban van. Az erdők földrajzi elhelyezkedésük alapján különböznek egymástól: a legtöbb finn és svéd erdő a boreális zónában található, így hosszú teleknek és rövid nyaraknak vannak kitéve. Rengeteg víz áll a fák rendelkezésére és ezek az erdők – amelyek Finnország területének 75%-kát és Svédország 69%-kát lefedik („Az európai erdők állapota 2020” jelentés alapján) – öntözés nélkül nőnek.

 

A FAKIVÁGÁSOK MIATT CSÖKKEN A SZÉNDIOXID-ELNYELÉS SZINTJE VAGY SEM ?

A helyes erdőgazdálkodás kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy több fa nő, mint amennyit kivágnak, és hogy az erdők széndioxid-elnyelő kapacitása nem gyengül. A fák megkötik a széndioxidot és ezzel lassítják a klímaváltozást. Nagyon fontos, hogy a fakivágások után amilyen gyorsan csak lehet, újra növekedjenek az erdős területek. A finn és svéd törvények előírják, hogy a kivágott erdőket újra kell telepíteni – mindkét országban három vagy négy facsemetét ültetnek mindem egyes kivágott fa helyett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az erdőkből származó alapanyagok alternatívát jelenthetnek a fosszilis alapú termékek helyettesítésére.

HOGYAN GONDOSKODNAK A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉRŐL AZ ÉSZAKI ERDŐKBEN?

A növények, gombák, állatok és mikroorganizmusok mind létfontosságú szereppel bírnak egy erdő ökoszisztémájában, ezért az itt végzett tevékenységek nem szabad, hogy felborítsák a köztük fennálló egyensúlyt. Az északi erdőkben a gyár- és erdőtulajdonosok különösen odafi gyelnek a biodiverzitás megőrzésére, például úgy, hogy bizonyos fákat nem vágnak ki, biodiverzitás megőrzési céllal fatönköket hagynak meg és úgynevezett pufferzónákat alakítanak ki, illetve meghagyják a még álló és már kidőlt korhadt fákat is. Ahogyan korhadnak, a biológiai sokszínűség miatt meghagyott fatönkök és fák számos fajnak szolgálnak otthonául, például gombáknak, rovaroknak és madaraknak. A legértékesebb erdőterületekhez egyáltalán nem nyúlnak, hanem megőrzik őket úgy, ahogy vannak. Finnországban csakis őshonos fafajtákat ültetnek, mivel ezek fontosak a helyi ökoszisztémák és a bidoverzitás szempontjából. A vegyes erdők – tűlevelű és széles levelű fafajták egy területen történő termesztése – egyre gyakoribbak, mert bebizonyosodott, hogy ezek hatékonyak a biodiverzitás megőrzésében. Az a vélemény is kezd teret nyerni, hogy a vegyes erdők jobban ellenállnak a klímaváltozás és más tényezők okozta károknak. Egy erdő biológiai sokszínűsége végleg sérül, ha mezőgazdasági termelés vagy legeltetés céljából vágják ki a fákat, ahogyan az hatalmas esőerdő területekkel történik.

A TANÚSÍTVÁNYOK SEGÍTENEK A HELYES ERDŐGAZDÁLKODÁST FOLYTATÓK MEGISMERÉSÉBEN ÉS TÁMOGATÁSÁBAN?

Az erdőtanúsítások önkéntes alapú akkreditációk, amelyek az erdők jóllétét támogatják és igazolják a fa törvényes eredetét. A legelterjedtebb erdőtanúsítási rendszerek a PEFC™ és az FSC® - mindkettő segít a biodiverzitás megőrzésében, valamint azon értékes természetes élőhelyek és biotópok fenntartásában, amelyek annyira jellemzőek a természetes erdőkre. Az erdőtanúsítás garantálja, hogy az erdőkben dolgozók megfelelő körülmények között végezhetik a munkájukat, és azt is biztosítja, hogy az erdők továbbra is használhatók rekreációs céllal. Ezen felül garanciát nyújt a Finnország és Svédország északi részein élő őslakosok jogainak tiszteletben tartására. A világ erdőinek körülbelül csak 10%-ka tanúsított, miközben Finnországban ez az arány 90% körüli és Svédországban is 60% felett van.
 

A fenntartható erdőgazdálkodás garantálja, hogy:
- a faanyag beszerzése törvényes úton történt
- a faanyag nyomon követhető és ellátási lánca transzparens
- a biodiverzitás megmarad
- az emberi jogokat tiszteletben tartják

 

paperman