Mi a különbség az újrahasznosított és az újrahasznosítható csomagolás között?
Évente több millió tonna újrahasznosítható csomagolóanyag kerül hulladéklerakókba, természetes környezetbe és az óceánokba. Lehet, hogy összegyűjtötték és újrahasznosították, de nagy valószínűséggel nem így történt.
Évente több millió tonna újrahasznosítható csomagolóanyag kerül hulladéklerakókba, természetes környezetbe és az óceánokba. Lehet, hogy összegyűjtötték és újrahasznosították, de nagy valószínűséggel nem így történt.
Legyen szó az anyag végfelhasználóktól való begyűjtésének elmulasztásáról, vagy az újrahasznosításra alkalmas infrastruktúra hiányáról, a hulladék gyakran csak nevében „újrahasznosítható”, valójában nem.
A csomagolást vásárló vállalkozások tisztában vannak a hulladékgazdálkodás növekvő problémájával és a csomagolási hulladékok nagyobb arányú újrahasznosításának szükségességével. 2024 márciusa óta az új EU csomagolás és csomagolási hulladékokról szóló rendelet (PPWR) váltja fel a jelenlegi EU csomagolási hulladékokról szóló irányelvet. Ez elsősorban a csomagolás és a címkézés újrafeldolgozhatóságát és újrafelhasználhatóságát fogja érinteni. A csomagolási döntések egyre inkább befolyásolják a termelési költségeket, a termelékenységet és a vállalkozások PR-kapcsolatait.
Az Antalis az IFOP által 2021-ben végzett, európai (Franciaország, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és az Egyesült Királyság) üzleti ügyfelek körében végzett felmérés szerint a csomagolóanyagok környezetbarát mivolta ma már ugyanolyan fontos prioritást élvez a vásárlási döntéseknél, mint a funkcionalitása. Vásárlási döntéseikben továbbra is az árak versenyképessége volt a legfontosabb tényező, de a megkérdezettek 67%-a úgy nyilatkozott, hogy a jövőben „határozottan” vagy „valószínűleg” többet fizetne a környezetbarát csomagolóanyagokért.
A kifejezések meghatározásának fontossága
Az „újrahasznosítható” és az „újrahasznosított” kifejezések megértése kihívást jelent azoknak a vállalkozásoknak és fogyasztóknak, akik környezetbarátabb gyakorlatokat szeretnének alkalmazni.
A csomagolás elméletileg újrahasznosítható, ha összegyűjthető, feldolgozható, és nyersanyagok vagy új termékek formájában újra felhasználható. Hatékonyan újrahasznosítható, ha ezek a lépések megtörténhetnek és meg is történnek abban az országban, ahol a csomagolást használják. Más szóval, a hatékony újrahasznosíthatóság nemcsak a kérdéses csomagoláson múlik, hanem attól is, hogy van-e infrastruktúra az anyag összegyűjtésére, válogatására és újrahasznosítására.
A polietilén-tereftalátból (PET) készült szódapalackok például az eurózóna legtöbb országában újrahasznosíthatók és újra is vannak hasznosítva. Más, magas újrahasznosítási arányú hőre lágyuló műanyagok közé tartozik a nagy sűrűségű polietilén (HDPE), amelyet samponpalackok, vegyszertárolók és tejeskannák készítésére használnak, valamint a polipropilén (PP), amelyet gyakran élelmiszer-csomagoló fóliákban és -tartályokban használnak.
A polisztirolból (PS) készült műanyagokról úgy gondolják, hogy a polisztirolhab csészék, a polivinil-klorid (PVC) és az alacsony sűrűségű polietilén (LDPE) olyan kémiai és/vagy fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek miatt alacsonyabb az újrahasznosítási arányuk.
A papír alapú csomagolás általában újrahasznosítható; az újrahasznosító létesítmények hiánya miatt azonban egyes országokban gyakorlatilag nem hasznosítható újra.
Az újrahasznosított csomagolás viszont a csomagolás összetételét írja le abból a szempontból, hogy mennyi újrahasznosított anyagot tartalmaz. Az újrahasznosított anyagokból készült csomagolás gyakran maga is újrahasznosítható, bár nem mindig. Az újrahasznosított anyagok nagyobb mértékű felhasználása a csomagolásban csökkenti az új termékek előállításának szükségességét, és általában véve ösztönzi a csomagolások hatékonyabb újrahasznosítását. Az eurózónában ma már kötelező kommunikálni a fogyasztókkal a csomagolásban felhasznált újrahasznosított anyagok arányát.
A Franciaországban tavaly elfogadott AGEC-törvény (törvény a pazarlásról és a körforgásos gazdaságról) új kötelezettségeket ír elő a vállalkozások számára, hogy tájékoztatást nyújtsanak termékeik és csomagolásaik környezeti minőségéről. Ez magába foglalja, hogy újrahasznosítható, komposztálható vagy javítható. Ha a csomagolás újrahasznosított vagy megújuló anyagot tartalmaz, fel kell tüntetni ennek az anyagnak a csomagoláson belüli arányát. Az újrahasznosított anyagok – például az újrahasznosított PET – vagy a megújuló anyagok – például a bioalapú műanyagok – természetére vonatkozó információknak szintén könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a fogyasztók számára.
A nagy cégek már egyre komolyabban veszik ezt. A francia élelmiszergyártó Bonduelle Group például átlagosan 50%-ban újrahasznosított anyagot használ a csomagolásában Európában, és azt tervezi, hogy ezt az arányt tovább fogja növelni. A „World Without Waste” ütemtervében a Coca-Cola célja, hogy 2030-ra Nyugat-Európában csomagolásának 100%-át összegyűjtse, és palackjainak 100%-át rPET-ből* állítsa elő.
A szimbólumok megértésének fontossága
Möbius szalagok, zöld pöttyök, kék angyalok, északi hattyúk. Az eurózónában a csomagolási termékek környezeti információinak közlésére használt szimbólumok és címkék széles köre zavaró lehet. Egyesek a csomagolás összetételére, mások annak újrahasznosíthatóságára, továbbiak pedig a gyártó környezetvédelmi gyakorlatára hivatkoznak. A fogyasztók megzavarása a fő oka annak, hogy a gyűjtési folyamat során az újrahasznosítható anyagok szennyeződnek, ami azt eredményezi, hogy több újrahasznosítható anyag kerül elégetésre vagy hulladéklerakókba kerül.
A legszélesebb körben használt szimbólumok három fő kategóriáját különböztetik meg:
1. Újrahasznosított csomagolás
A PEFC/FSC szimbólumok olyan faalapú termékeken találhatók, mint a papír és a karton. A független környezetvédelmi szervezetek által készített címkék tanúsítják, hogy az anyag fenntartható módon kezelt erdőkből származik.
A PP, PS, PETE… egy rövidítéshez társított számok, amelyek a csomagolás készítéséhez használt anyag jellegét jelzik. A felhasznált anyagok ezen osztályozása azért történt, hogy megkönnyítse a hulladékkal foglalkozó szakemberek általi begyűjtést és megfelelő kezelést (újrahasznosítás, hasznosítás). A gyakorlatban ez a logó félrevezető a fogyasztók számára, akik összetévesztik a Möbius szalaggal, akik az újrahasznosíthatóságra vonatkozó információként értelmezik.
2. Újrahasznosítható csomagolás
A Möbius szalag a leggyakrabban használt környezetvédelmi szimbólum, amely azt jelzi, hogy egy termék vagy csomagolás potenciálisan újrahasznosítható. A középen százalékos Möbius szalag jelzi, hogy mekkora arányban használtak fel újrahasznosított anyagot az anyag előállításához.
3. Normák és címkék
Az Eu Ecolabel célja, hogy a fogyasztók környezetbarátabb és egészségesebb termékeket azonosítsanak. A címke a körkörös gazdaságot támogatja azáltal, hogy arra ösztönzi a termelőket, hogy kevesebb hulladékot és CO2-t termeljenek a gyártási folyamat során.
Az ISO 14001 egy nemzetközi szabvány, amely minden olyan szervezetre irányul (üzleti, egyesületi, közszolgálati stb.), amely olyan termelési, irányítási és üzemeltetési rendszert szeretne felállítani, amely illeszkedik a környezeti hatások szabályozásának dinamikus perspektívájába. Alkalmazásának feltételeit (frissítve 2015-ben) jóváhagyott szervezet ellenőrizheti és hitelesítheti.
Milyen jövője van az újrahasznosított csomagolásnak?
Az Európai Parlament nagyon ambiciózus megközelítést alkalmazott a csomagolási hulladék problémájának kezelésére. 2018-ban újrahasznosítási célokat tűzött ki a műanyag csomagolás, a papír és a karton, valamint a fémek és az üveg tekintetében, amelyek jóval magasabbak a jelenlegi újrahasznosítási aránynál. Például az Európai Parlament szerint 2023-ban 39,9% volt az újrahasznosított műanyag csomagolás aránya, és 2030-ra 55%-os célt tűzött ki az EU-tagországok számára. Mi több, elvárja a tagországoktól, hogy rendszereket és programokat dolgozzanak ki e célok elérése érdekében 2024 végéig.
Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak a csomagolási döntéseik során alaposabban figyelembe kell venniük a környezetvédelmi kritériumokat és az újrahasznosíthatóságot.
_________________________________________
Források:
IFOP, 2021, Environmental survey
https://www.coca-cola.com/fr/fr/sustainability/recyclage
Sustainability, Engaging Consumers to Reduce and Recycle
Webpackaging, 2019, What is the difference between Recycled and Recyclable packaging?
Ecosistant, New EU packaging regulation PPWR: what does it mean for e-commerce?
MacFarlane Packaging, 2020, What’s the difference between recyclable, biodegradable and compostable packaging?
MACTAC, Industry Terms
